Szociális hullahegyek árnyékáb - Csontos Gábor,EU-tagország Magyarországát,Simon Perez,Európai Uniós,Európai Uniónak,Nemzetközi Valutaalap,Demján Sándor,Orbán Viktor,Federal Reserve,Merrill Lynch-nek,General Motors,Soros György,Amaranth Advisers,York Stock Exchange-ről, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Szociális hullahegyek árnyékáb

2007-11-12 19:44:57, hétfő

	Csontos Gábor : Szociális hullahegyek árnyékában recseg-ropog a rendszerváltoztatás http://www.l88.hu/about2589.html 2007 november 12 - hétfő, 10:32 Az az óriási szocio-gazdasági feszültség, amelynek kibontakozása immár a politikai életre is átterjedve jellemzi az EU-tagország Magyarországát az MSZPSZDSZ kormánykoalíciót megtestesítő Gyurcsány/Kóka kormányának tevékenységének köszönhető. Gyurcsány/Kóka koalícióvezetők azonban szimbolikus szereplői annak a drámának, amely a passzivitásba szorított, tehetetlenül remegő magyar néző szeme előtt kezd kirajzolódni. Ez a rettegő magyar néző most kezdi igazán megérteni, hogy az utolsó 17 év neoliberális (a szatócs mohósága) gazdaságfilozófiára épített gazdaság elérkezett végső stádiumába: a kegyelemdöfést egy új, immár világméretű olajsokk adhatja meg. Hazai bajaink gyökere sokrétű, mégis az utolsó 6 év az, amely ilyen végveszély közeli állapotba sodort bennünket. (Hozzáteszem: nem tudni, hogy egy Orbán-kormány miként reagált volna a 2001/2002-től megváltozott kül/belgazdasági és pénzügyi folyamatokhoz. S hogyan viszonyultak volna a 2004-es uniós csatlakozás után bekövetkezett korlátozás nélküli áru (-és egyéb)dömpinghez, ami egyre gyorsabban kezdi kiszorítani és felszámolni a megmaradásért küzdő hazai termelő gazdaságot, valamint iszonyatos mértékben szennyezi közvetlen környezetünket. S, vajon, miként gátolták volna meg az izraeli tőke ,,Magyarország felvásárlására" irányuló törekvéseit, amire Simon Perez államfő oly találóan utalt? A Likud párttal ápolt testvéri pártkapcsolatok fényében, nos, érthető a jótékony hallgatás politikája.) ,,Könnyű" helyzetben van a folyamatelemző, hiszen a hatalmi jogosítványokkal rendelkező kormány, s az őt támogató parlamenti többség tevékenysége az, ami kézzelfoghatóan meghatározza (2010-ig legalább is) a magyarországi társadalom jelenképét. A parlamenti ellenzék a ciklus végének közeledtével kényszerül csak rá, hogy saját jövőbeli kormányzási elképzeléseit bemutassa. Addig, s máshoz igazán nincs lehetősége (a demokratikusnak kikiáltott játékszabályok keretein belül), mint kritizáljon, felhívja magára választóközönsége figyelmét, s minden erejével arra törekedjen, hogy a befejezett ciklus végén ő legyen a győztes. Igazából, Magyarországon sem kellene, hogy másképp legyen, attól eltekintve, hogy hazánk nem csak Európai Uniós tagságából eredően nem szuverén, hanem, egyben, teljesen kiszolgáltatott a multinacionális cégek a helyi gazdaságpolitikát is meghatározó nyomásgyakorlásának. Ennek ellenére, az ellenzék élhetne más, a parlamenti demokrácián kívül eső politikai nyomásgyakorló eszközök bevetésével, amivel új nyomvonalat tűzhetne ki a jelenlegi társadalomigazgatási(felszámolási) politika helyett. Azonban, a magyarországi pénzügyi/gazdasági/politikai elit angolszászfónikus elkötelezettsége annyira mély szellemi gyökerekkel rendelkezik, hogy szinte el sem tudják képzelni, hogy a földrajzi, történelmi és kulturális háttere miatt a magyarországi társadalom a sokat emlegetett piacgazdaság építését, a versenyképesség növelését nem csak az angolszász (és holland) minta teljes átvételének erőltetésével képes megvalósítani. A költségvetési alrendszerek (oktatás, egészségügy, nyugdíj, közigazgatás, stb.) reformjaiként reklámozott folyamatok tulajdonképpen egy szociáldarwinista ihletésű társadalom átépítési, átalakítási folyamat rendkívül durva, gazdasági, pénzügyi eszközökkel felülről, a kormányzati, hatalmi eszközöket felhasználó és végrehajtott program. A cél világos: egy zártkörű nagypolgári/tőkés lét bebetonozása a társadalom csúcsán, ami elválasztható a nincstelenné tett nyitott társadalmú tömegektől egy többszörösen kontraszelektált végrehajtó, kiszolgáló réteggel. Dél-amerikai szindróma? Igen, Argentína volt hasonló pénzügyi/gazdasági/ politikai sokkhelyzetben, mint mi most, mielőtt államcsődöt jelentett volna be 2003. decemberében. A megoldás következetes véghezvitelét Argentína nemzeti elkötelezettségű elitrésze felvállalta. Nem lépett be a NAFTA-ba (az Európai Uniónak megfelelő gazdasági közösségbe), megőrizve ezzel azt a gazdasági szuverenitását, amelyre támaszkodva Kirchner elnök kimondhatta: az argentin nép létérdekei előbbre valóak, mint az (állam)adósság kamatainak haszonélvezői, a wall street-i tőzsdecápák, az ország pénzügyeit és gazdaságát ellenőrző külföldi nagybankok. S a Nemzetközi Valutaalap, de a VilágBank is. Hiszen, mint indokolta, pontosan a Valutaalap és a VilágBank szaktekintélyeinek pénzügyi/gazdaságpolitikai tanácsai miatt került az argentin állam csődhelyzetbe. A nemzetközi helyzet fokozódik (Virág elvtárs/Tanú), aminek érdekes politikai vetülete a nagykoalíció lebegtetése (Demján Sándor, Trigránit elnöke). Természetesen, csak Gyurcsány jelenlegi miniszterelnök (és az alteregójának kikiáltott Orbán Viktor, Fidesz pártvezér) személye nélkül. Igaz, amit a közvélekedés továbbítójának önmagát kijelölt média közvetít, az leegyszerűsíthető abban, hogy a Brüsszel által ,,követelt" konvergencia programot, az államadósság 70% alá csökkentésének, és az államháztartási hiány mérséklésnek teljesítésére, és az egészségügy, nyugdíjrendszer, oktatás területén a ,,szükséges, elkerülhetetlen reformokért" tett társadalmi erőfeszítéseket tovább kell vinni, csak a politikai aktorok személyén kell változtatni. Tehát, el Gyurcsánnyal (és Orbánnal), s a többi, Gyurcsányhoz (Orbánhoz) köthető klántagokkal, mert az egyre (jogosan) elégedetlenkedő magyar tömegeket pacifikálni kell! A kierőltetni való ,,nemzetgazdasági" cél az euroövezethez való mielőbbi csatlakoztatás. Minden jobbító út Gyurcsány miniszterelnök (és Orbán Viktor) személye nélkül érhető el, így foglalható össze az erőteljesen balliberális média dömpingsúlykolása. A jelenlegi kormányzati szerkezet, parlamenti koalíciós összetétel fenntartása mellett. Kóka (de, csak Kóka) is kicserélhető valaki másra, aki töpörödött pártját megfelelő PR/média kampánnyal buborékká fújhatja. Pedig, visszatérve Virág elvtárs klasszikus megállapítására: ,,a nemzetközi helyzet fokozódik Pelikán elvtárs", Virág elvtársnak igaza van. A nemzetközi helyzet fokozódik a nemzetközi pénzügyek területén, mert a nemzetközi elvtársak túlspekulálták magukat. (Ennek következményeitől kezdenek a hazai-nemzetközi MSZPSZDSZ elvtársak félni.) Túllőttek a célon. A globalizáció, a nemzetek szétzúzásán teremthető profit játékkaszinós forgatagába becsúszott egy kis véletlen. Ez a kis véletlen az amerikai ingatlanpiacra alapozott tőzsdei kaszinó kipukkanása lett, mert nem lehet egyszerre háborút viselni a velejükig gonosz terroristák ellen, s közben irdatlan tétekre menő pókercsatákat is játszani, különösen akkor, ha a tétek mögött már nincs igazán termelő fizikai vagyon. S a szolgáltatásra épülő gazdaságban sem termelhető ki az a pénz, amivel a dolgozó saját lakhelyet vásárolhatna. Igen, minden megvásárolható kedvező kamatozású kölcsön, jelzáloghitel igénybevételével, vagy csak 'személyre szabott' hitel konstrukcióra. Olyan hangzatos elnevezések mellett, mint termékportfólió, ez a hitelre épülő gazdasági fellendülés pukkant ki hirtelen, mert a hitelt vissza kell valamikor fizeti, s mindig az apró betűs részek az érdekesek. Amikor már a hitelfelvevő is hitelből, segélyből él, akkor jelentkezik a probléma: a végrehajtás. S ma, Amerikában az egyik legjobban menő üzlet a végrehajtás. A probléma azonban nem itt jelentkezik, hanem abban, hogy a hitelkonstrukciókat (jelzálog-követeléseket tartalmazó befektetési csomagokat) a hitelező bankok tovább adták, tőzsdéztették. S a tőzsdék, nyitottak lévén, vonzották magukhoz a gyors meggazdagodás 'amerikai álmában' hívők tömegeit, külföldről is. Bankokat, pénzügyi intézeteket, nyugdíj -és egészségügyi alapokat, vállalatokat, kisembereket. S amikor kiderült, hogy kipukkadt az ingatlanpiaci lufi, akkor kezdődött el a nagy versenyfutás az idővel: melyik pénzügyi intézet a szerencsésebb, hogy még időben leírhassa a milliárdokba menő veszteségeit, saját tőkéjének nagyobb veszélyeztetése nélkül. Aki nem volt ennyire szerencsés (későn kapcsolt, mert bízott a 'gentlament' ígéretben), az értéktelen papír fecniket tartogathat páncélszekrényében, miközben ezeken a papírokon ott ketyeg egy időzített bomba is; a tartozás. Amit, ki kell fizetni. Az amerikai pénzügyi rendszer bizonytalanságát tükrözi, hogy a Federal Reserve november 1.-én mintegy 41 milliárd US$ értékben három különböző időszakban biztosított rövid lejáratú hitelt a bankrendszer részére. Ennek az összegnek háromnegyed része az ingatlan -és jelzálog biztosítási papírok ellentételezését szolgálta. A túljegyzés mintegy hatszoros volt. (Forrás: EIRNS, 2007. nov.1.) A néhány megdöbbentő amerikai pénzpiaci összeomlás krónikájából: November 4.-ét megelőző héten a világ vezető, illetve harmadik legnagyobb kereskedelmi bankjának, a Citigroupnak és a Merrill Lynch-nek elnökeit elbocsátották. (Valószínűleg a jelzáloghitellel kapcsolatos veszteségek nagysága miatt.) 2005. májusában és júniusában a Standard & Poor nemzetközi hitelminősítő intézet a Ford és a General Motors autógyártók 450 milliárd US$-os tartozását minősítették le junk (szemét) kötvénnyé. A leminősítés következtében az autógyártók vállalati kötvényeivel spekuláló hegde fund-ok több száz milliárd US$-t veszítettek. (hedge fund: olyan pénzügyi alapok, amelyek magas kockázatú befektetéseket hajtanak végre. Ilyen, például Soros György Quamtum pénzügyi alapja) 2006. szeptemberében a Connecticut állam, Greenwich székhelyű Amaranth Advisers hedge fund, amely 9 milliárd US$-os pénzalappal rendelkezett, csődbe ment. Ez a csőd volt a legnagyobb a pénzügyi befektető alapok történetében. Ez a csőd rendkívül erős visszahatást keltett a gázpiacon, ahol nem csak az Amaranth spekulált, hanem több hedge fund is, amelyek mindenüket kézpénzzé próbálták tenni, hogy a Amaranth csődje következtében beállt áttételesen jelentkező tartozásaikat ki tudják egyenlíteni. 2007. januárjában és februárjában kirobbant a másodlagos jelzálog ingatlanpiaci válság, amikor is a nagy bankok elkezdték beismerni azokat a veszteségeket, amelyeket a másodlagos jelzáloghitel ,,bedőlések" jelentettek. A 20 ezer milliárd US$-t értékű ingatlanpiaci buborék hirtelen egyre növekvő lyukakat mutatott fel. Március 13.-án, New Country-t, a második legnagyobb másodlagos jelzálog-hitel kibocsátót (a Countrywide után), amely, valamikor a legjobban keresett tőzsdei cég volt, törölték a New York Stock Exchange-ről, amivel gyakorlatilag megszűnt a működése. A New Century piaci kapitalizációja 1.7 milliárd US$-ról 55 millió dollárra apadt. (Forrás:EIRNS, 2007. nov. 1-5) A nemzetközi pénzügyi likviditási sokkon az sem segített, hogy időközben a világ jegybankjai eddig, mintegy 750-800 milliárd US$-t pumpáltak a kereskedelmi bankokon keresztül a pénzügyi befektető alapokba a fellépő tartozáskiegyenlítések megsegítésére. S a spekulációs tőke menekül az ingatlanpiacról, a biztosabb profitot jelentő nyersanyag tőzsdére. Az olajár szédítő iramú növekedése mögött is ez a spekulációs árfelhajtás található meg. S nem nehéz elképzelni, hogy az alapvetően kőolajra épülő világgazdasági tevékenység milyen sokkhatás elé néz, hiszen a magas kőolajár már a világgazdasági tevékenység jelentős lassulását vetíti előre. S a magas kőolajár mindig a háborús helyzet kiéleződésével jár. Az előző két olajsokk kiindulási pontja szintén a Közel-Keleten volt (1973-arab-izraeli háború, 1978-iráni forradalom). A közel-keleti helyzet, talán, ma még nyugtalanítóbb, mint 30-35 éve, mert nem tudni, az amerikai vezetés megtámadja-e Iránt. S Irak, Afganisztán, Pakisztán, Grúzia (a Kaukázus), de Izrael, Szíria, Libanon, valamint a palesztin kérdés megoldatlansága, mint komoly világpolitikai feszültségforrások, ismeretlen tényezőként jelentkeznek a térség a nemzetközi politikára és a világgazdaságra gyakorolt hatásuk vonatkozásában. Magyarország a transzatlanti szövetség oszlopos tagjaként, szintén szorongatott helyzetben van. Társadalmi létén a káosz, gazdaságán, pénzügyein a multinacionális érdekérvényesítés az uralkodó. (Jellemző adat: Magyarország területén működő 300 francia cég 4 milliárd eurós beruházása mellett 8 milliárd euró adózás utáni nyereséget mondhat magáénak.) Kárpát-medencei nemzeti létét pedig az utódállamok újabb asszimilációs törekvései (szlovák nyelvtörvény, Benes-dekrétumok, román nyelvoktatás, szerb betelepítések) veszélyeztetik. Szociális hullahegyeken álló rendszermódosulásunk recseg-ropog, a lármafák egyre hangosabbak, a jelzőtüzek, pedig, egyre közelebb látszanak Budapesthez. Miközben, Budapesten megrendezik a nagy szociális érzékenységű PR-gyakorlatot: a kormánnyal szemben állók is nyakig benne vannak a nagy politikusi megélhetési buliban. Rég elfelejtett jelszó lebeg ismét rettegő élet-és létbiztonsági félelmeink felett: 'aki nincs velünk, az ellenünk van!' A mai magyar kormányzó réteg alkalmas-e a nemzet túlélését biztosítani? Nem. Lehetnek használható tagjai, de az egész réteg, erkölcse és közszelleme miatt jövőnk legnagyobb akadálya. Ez a réteg megtanulta az uralkodás tudományát, de nincs jövőképe. Jövőtlenné tette politikánkat, s túlságosan megtanulta ahhoz a hatalom élvezetét, hogy önuralomra példát szolgáltasson. Csontos Gábor, politológus

0 komment , kategória: Általános

Címkék: elkötelezettségű, kormánykoalíciót, bizonytalanságát, jogosítványokkal, elkötelezettsége, jelzáloghitellel, kontraszelektált, igénybevételével, ellentételezését, tevékenységének, elkerülhetetlen, koalícióvezetők, multinacionális, nyugdíjrendszer, kapitalizációja, világgazdaságra, termékportfólió, versenyképesség, pártkapcsolatok, erőfeszítéseket, államháztartási, megoldatlansága, nemzetgazdasági, megállapítására, elégedetlenkedő, veszélyeztetése, demokratikusnak, kézzelfoghatóan, ingatlanpiacról, kiszolgáltatott, vonatkozásában, befektetéseket, tulajdonképpen, továbbítójának, miniszterelnök, nyugtalanítóbb, politikai életre, passzivitásba szorított, rettegő magyar, szatócs mohósága, 2004-es uniós, megmaradásért küzdő, izraeli tőke, jótékony hallgatás, hatalmi jogosítványokkal, magyarországi társadalom, parlamenti ellenzék, ciklus végének, demokratikusnak kikiáltott, befejezett ciklus, multinacionális cégek, helyi gazdaságpolitikát, Csontos Gábor, EU-tagország Magyarországát, Simon Perez, Európai Uniós, Európai Uniónak, Nemzetközi Valutaalap, Demján Sándor, Orbán Viktor, Federal Reserve, Merrill Lynch-nek, General Motors, Soros György, Amaranth Advisers, York Stock Exchange-ről,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]